Városi megemlékezés az 1956-os forradalom 69. évfordulóján.
Nádudvar Város Önkormányzata október 22-én az ’56-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára rendezett városi megemlékezést a művelődési központban – olvasható a város hivatalos közösségi oldalán.
Ünnepi beszédet mondott Maczik Erika polgármester, beszédét ezzel kezdte:
„Hungaria est semper libera” – Magyarország örökké szabad.
Így hangzik a Szent Korona-tan első alaptézise. Magyarország örökké szabad – vallották a pesti srácok 1956-ban és oly sok követőjük, akik személyes áldozatot hoztak a független Magyarországért. Hősiességük, vállalásuk, áldozatuk viszonyítási ponttá vált önmagunk meghatározásában és tovább gazdagította a szabadságeszményünket.

Személyes történetek – Szabó István emlékezése
A történelem személyes történetekből áll össze. Ilyen személyes történet Szabó István elbeszélése is, amit idézett is a városvezető:
„Annak, hogy 1956 októberében forradalom lesz Magyarországon, Nádudvaron semmiféle előjelét nem lehetett tapasztalni, Debrecenben és Pesten, ahová hetente, kéthetente jártam látogatni a feleségem, azonban igen. Mindkét városban valami idegesség, feszültség vibrált a levegőben. Amikorra azonban hazaértünk Nádudvarra, már mondta a rádió, hogy Pesten baj van. Sőt Nádudvaron is megmozdultak az emberek.”
Családi emlék – Egy üldözött életút
És ilyen személyes történet a polgármester édesapjáé is, aki idén lenne 100 éves. Ő nem volt ’56-os hős, de paraszti származása és nemzetéhez, evangélikus hitéhez való töretlen ragaszkodása miatt az ötvenes évek kommunista diktatúrájának üldözöttje volt.
Szülőfalujában, Kondoroson, 1950-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) fogdájában találkozott falubelijével, Laurinyecz Andrással, aki ’56-os hőssé vált, mivel 30 évesen végezték ki 1957-ben. Sírja a 301-es parcellában található.
A városvezető hangsúlyozta: a magyarság számára a szabadság mindennél fontosabb, illetve hogy ’56 minden hazáját szerető és szabadságát mindenek fölé helyező honpolgáré.
Nt. Gyallai Henrietta református lelkipásztor a szentírásból idézve szólt a hallgatósághoz:
„Ahol a lélek, ott a szabadság.”
A nádudvari templom, egyben a település legmagasabb pontjáról a betlehemi csillag néz le ránk, amely a Teremtőhöz vezető utat hivatott mutatni. E csillagot nem lehet másikra cserélni, s azt a mást az emberek fölé ültetni. A hit megtartó ereje helyett nem lehet semmiféle izmusnak helyet adni.

„Egyedül istené a dicsőség!” – mondotta, s ez az az elvrendszer, amelyet egyetlen diktatúra sem tud megemészteni – tette hozzá a református lelkipásztor.
A világsajtó magyar csodaként emlegette az ’56-os történéseket, s e csoda a magyar emberek lelkéből eredt. E lélek csodáját nem lehet számokra lefordítani, s ötéves tervekbe ültetni.
„Legyen a közös emlékezésünk gyümölcse a hálaadás!” – zárta gondolatait Nt. Gyallai Henrietta.
A szabadság mint isteni ajándék
Az elhangzott gondolatokhoz kapcsolódott ezt követően Ft. Bökő Péter római katolikus plébános, aki a szabadság fogalmát körbejárva kiemelte: gondolkodó, hívő emberként a szabadság egy nagyon fontos vetülete, hogy szabad vagyok a jóra, szabad vagyok meghallani Istennek a szeretetét.

’56 hőseit fényképen nézegetve, nem klasszikus hősöket, hanem fiatalokat látunk, akik mégis naggyá tudtak lenni, mert valamit megértettek abból, hogy a valódi szabadság az, hogy én a jót választom.